Mezőnyárádi Gyermekekért Közhasznú Alapítvány
A mezőnyárádi iskola alapítványa 2009-ben jött létre azzal a céllal, hogy a község óvodás- és iskoláskorú gyermekeinek fejlődését segítse, például sportolási lehetőséget biztosítson számukra, lehetőleg zöld környezetben. Így került képbe a Zöldövezet program, amelyre az egyik szülő hívta fel az Alapítvány pedagógusainak figyelmét. Annak ellenére, hogy a szervező csapatnak ez volt az első parkosítási akciója, a falu lakosságának (1700 fő) majdnem 20%-át be tudták vonni a tervezésbe és a megvalósításba.
A program során az iskolát övező nagy zöld terület fejlesztését, parkosítását tűzték ki célul. A terület egy régi kúria igen szép kertje volt, ám az idők során a növényzet egy része kiöregedett, természeti csapások miatt elpusztult. A közösség célja az volt, hogy visszaállítsa a park eredeti szépségét, hangulatát az őshonos növényzet pótlásával, hogy minél többféle közösségi eseménynek színtere lehessen. A kertet ugyanis nemcsak az iskolások, hanem az egész közösség használja.
A program sikerének egyik kulcsa a széleskörű tájékoztatás és bevonás volt. A szervezők nagy gondot fordítottak arra, hogy minél több embert tájékoztassanak a folyamatról, és minél többen el tudják mondani a véleményüket, javaslataikat a park fejlesztésével kapcsolatban.
Az Ökotárs Alapítványnál tanult közösségi tervezési módszereket a képzésen résztvevő főszervező pedagógus először a tantestülettel osztotta meg. Ezt követően a diákokat is bevonva megfigyeléseket végeztek arról, hogy melyik napszakban ki mire használja a parkot. A következő lépésben összeírták a lehetséges partnereket (vállalkozókat, segítőkész embereket), majd megállapodtak abban, hogy közülük ki kit keres fel, ki kivel egyeztet. A helyi televízió és újság segítségével folyamatosan tájékoztatták a lakókat, az iskolások pedig szórólapokat hordtak szét a háztartásokba. Így szinte minden családhoz eljutott a parkszépítés híre. A helyiek ötleteit, igényeit a település és az iskola honlapján keresztül, valamint a Polgármesteri Hivatal előtt kihelyezett ötletládában gyűjtötték össze. A civil szervezetek helyi gyűléseiken, a szülők a szülői értekezleteken és a szülői munkaközösségben, a diákok a diákközgyűlésen vitatták meg a lehetséges terveket. Ezt követően egy novemberi közösségi találkozón közösen választották ki a megvalósítható javaslatokat. Ezekhez felelősöket is megjelöltek. A szakmai tervezésnél egy ismerős parktervező mérnök segítségét vették igénybe.
Mivel a nagy mozgósítás hatására a falu a magáénak érezte a feladatot, a megvalósítás napján a népes önkéntes csapat 223 fát és 174 cserjét ültetett el. A park egyik sarkában sziklakertet alakítottak ki, a Fürkész tanösvény táblái mellé pedig elhelyeztek egy, a park történetét bemutató tablót is. A közösségi összejövetelekre gondolva több tűzrakó helyet is építettek, melléjük asztalok, padok és egy lengőteke került. Az utógondozást a gyerekek segítségével végzik, a gyógynövénykertet például a napközisek tartják rendben. Minden osztálynak megvan a maga területe, a gyerekek a szünetekben és az órák után öntözik a növényeket.
A program lebonyolítása – saját bevallásuk szerint - nagy kihívást jelentett a pedagógusok számára, hiszen egyikőjük sem értett a parkosításhoz és a különféle kültéri elemek elkészítéséhez, főleg nem ezek műszaki vonatkozásaihoz. Ennek ellenére a program kiválóan sikerült. A közösség aktív bevonásával ugyanis a tudásuk megsokszorozódott, a bevont emberek behozták azt a tudást, ami a szervező csapatból hiányzott. Emellett a közösség lelkesedése és támogatása mindig segít abban, hogy a nagyobb terhet viselő szervezők könnyebben átlendüljenek a felmerülő nehézségeken.